The Lanten News – II. évfolyam 1. szám


Sziasztok!

Újra felraktam az RSS Readeremet (IntraVnews, melegen ajánlom mindenkinek), és újra szívom magamba a legfrissebb híreket, újdonságokat, amiket persze megosztok veletek is 🙂

Íme itt az elsõ gyöngyszem a DomainABC-rõl, Koleszár Péter tollából. Olyan jó, hogy megér egy saját kiadást, amiben csak ez a cikk szerepel egyedül!! És ez még csak az elsõ rész, lesz folytatás!


Rémusz

A jó domain megválasztásának titkai I.
2006.03.31. 23:13:11
Az eredeti cikk:
http://www.domainabc.hu/domainabc.php?f=1&a=1&hir=772

Egy új honlap elindításának alapja a megfelelõ domain név megválasztása. Ebben segít tanácsadó cikksorozatunk…

A közhellyé vált mondat szerint életünk részévé vált az Internet. Egyetlen hagyományos újságot vagy folyóiratot sem tudunk úgy kinyitni, hogy valamelyik hirdetés alján ne szerepelne egy-egy doman név, ahol az adott reklámmal kapcsolatban további információkat találunk. A bevezetett márkanevek esetén egyszerû dolga van a hirdetõnek, mert elegendõ a domain nevét reklámozni. Nemzetközi focimeccsek alkalmával látható is, hogy a világcégek elõszeretettel alkalmazzák ezt a hirdetési formát.
Egy-egy új cég alapításakor vagy már mûködõ cég internetes marketing kampányának kialakításakor gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen domain név szolgálja leginkább a vállalkozás érdekeit?

Megjegyezni, megjegyezni, megjegyezni

Legfontosabb választási szempont a könnyen megjegyezhetõség a fogyasztók (leendõ látogatók) számára. Amennyiben például egy cég a Kis Antenna Bt. nevet viseli és tevékenysége az antennák javítása, akkor felmerül a kérdés, hogy a kisantenna.hu vagy az antennajavítas.hu közül melyik a megfelelõbb? Az elsõ választásával a céget tudjuk reklámozni, viszont az antennajavító profil a háttérbe kerül. Ha tiszta profilú a cég akkor jobb választás az utóbbi. Az antennajavitas.hu választásakor az ügyfél emlékezetében egy honlaphoz fogja kötni az adott tevékenységet és nagy valószínûséggel egy ismerõseinek történõ ajánlása során a tevékenységrõl hamarabb fog eszébe jutni a weboldalunk címe.

A rövidebb többet ér

Nagyobb látogatottságot érhetünk el, ha egy rövid címet választunk, mivel a félregépelés esélye töredékére egy 4-5 karakterbõl álló webcím esetén egy 10-12 karakteres címmel szemben. A fogsor.hu hasznosabb választás lehet a fogsorjavitas.hu-nál.
Nagyon indokolt esetben válasszunk csak 10 karakternél hosszabb domain nevet. Egy 2004-es tanulmány szerint a 11 karakterbõl álló webcímeket 50%-kal kevesebben gépelik be, mint egy 6 karakteres domain nevet.
Nagyon rövid – ügyfelek által kevésbé ismert – mozaikszavak választása sem vezet feltétlenül a sikerhez.
A rövidebb webcímeknek másik nagy elõnye, hogy a nyomtatott és egyéb kreatív anyagokon kisebb helyet foglalnak el. Egy magazinban való hirdetéskor a bicaj.hu címet – azonos nagyságú betûtípussal – majdnem harmada akkora helyen lehet reklámozni, mint a kerekparok.hu-t. Ennek elõnye, hogy kisebb reklámfelületet elegendõ megvásárolni ugyanazon hatás eléréséhez. Ebbõl következik, hogy olyan reklámhordozók esetén, ahol a méretek korlátozottak (pl. sapka, autó, zászló) nagyobb betûvel – azaz távolabbról is jól láthatóan – lehet elhelyezni webcímünket.

Domain nevek ABC-je

Számos helyen (pl. startlap aloldalai) a szerkesztõk a belinkelt oldalak domain nevei alapján teszik ki az ajánlott weblapokat és minél elõrébb szerepel egy oldal annál nagyobb az esély arra, hogy rákattint – és “vásárol “– a vevõ. Több választási lehetõség (szinonímák vagy szócsere lehetõsége) esetén célszerû az olyan cím alkalmazása, amely az ABC elején szerepel. Például, ha az anikohotel.hu és a hotelaniko.hu is a kezelésünkben áll válasszuk az utóbbit oldalunk Interneten történõ reklámozására.

Elõtag vagy utótag alkalmazása

Ha egy adott szóból képzett domain (pl gyertya.hu) foglalt vannak olyan megoldások, amellyel lehetõség nyílik a helyzet megmentésére. Ha konkurensünk foglalja a példában említett gyertya.hu címet, lehetõségünk marad az “agyertya.hu” cím bejegyzésére. Hasonló segítõ utótag az “1”, az “oldal”, a “lap”, az “abc”, így például a telefon.hu foglaltsága esetén a telefonabc.hu egy jó kompromisszumos megoldás lehet.

Földrajzi szûkítés

Egy cég Internetre való kilépésekor néha úgy döntenek az oldal tulajdonosai, hogy a tevékenységre utaló szót kiegészítik egy földrajzi elnevezéssel. Az ötlet jó, azonban célszerû már a kezdetekkor átgondolni a cég fejlõdésének lehetõségét. Egy vállalkozás tevékenysége az esküvõszervezés és Debrecenben tevékenykedik, akkor az eskuvoszervezes.hu foglaltsága esetén észszerû döntésnek tûnhet a debrecenieskuvo.hu cím választása. Probléma akkor keletkezik, ha a vállalkozás “kinövi” magát és újabb piacon – pl. Miskolcon – szeretne érvényesülni. A kinyomtatott névjegykártyákon és levélpapíron már szerepel a debreceni utalás és ez visszás helyzetet eredményezhet.
Menekülési “útvonal” lehet a miskolcieskuvo.hu lefoglalása és annak a feltüntetése a cég marketing anyagain, azonban a cég dinamikus fejlõdésével “elfogyhat” a hely a névjegykártyán… Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a miskolcieskuvo.hu egy konkurens kezébe kerül, mielõtt a piacra lépés gondolata felmerült volna…
Ha mindenképp a földrajzi nevet tartalmazó domain választása mellett döntünk, érdemes elõre lefoglalni azon település vagy régió neveket tartalmazó változatokat is, amely irányba a cég fejlõdhet…

Ragozzuk tovább…

Egyre inkább elterjedt megoldás, hogy weboldalakat egy-egy szó ragozott alakján indítanak el. Pl: olvass.hu. Az ötlet jó, azonban figyelni kell arra, hogy az adott szó egyéb ragozása nem konkurensünk oldalára vezet-e. Ha ez a helyzet fennáll akkor megtörténhet az, hogy – rosszul emlékezve a szó ragozási alakjára – egy látogatónk tévedésbõl a konkurens oldalra téved. Ilyen helyzetet teremtett az olvass.hu és olvassunk.hu páros párhuzamos mûködése.
A domain nevekben a többes szám kontra egyes szám alkalmazása is gyakran dilemmát okoz. A többes szám alkalmazása – pszichológiai szempontból – elõnyösebb, hiszen a vevõ azzal szembesül már a cím beírásakor, hogy több termék közül választhat. Azonban a választáskor ügyelni kell arra, hogy az egyes szám se kerülhessen a versenytárs kezébe… Kényelmetlen helyzetbe került a gyartoeszkozok.hu címen új weblapot indító cég, mivel elmulasztotta a gyartoeszkoz.hu-t lefoglalni. A konkurens vállalkozás az új oldalról értesülve azonnal lecsapott a gyartoeszkoz.hu-ra…

Összetéveszthetõ vagy nem?

Lehetõség szerint a kiválasztott webcím írás- és kiejtési módja egyezzen meg. Ha egy olyan név mellett döntünk, amely mégis másképp van leírva, mint, ahogy kiejtjük regisztráljuk be mindkét változatot (pl. klick.hu vagy klikk.hu), mert könnyen járhatunk úgy, hogy a nevünk párját más bejegyzi és teljesen eltérõ tartalmat indít rajta. Így járt a Zwack Unicum Rt. is az unikum.hu címmel, de a Danubius Rádió számára is nehézséget okoz, hogy a csatorna webcímét tartalmazó reklámszpotokban hangsúlyozni kell, hogy az utolsó betû nem a megszokott “sz”, hanem az “s”. És mindössze azért kényszerülnek erre, mert a danubiusz.hu lefoglalásáról nem gondoskodtak idõben…

Kötõjel, a kerékkötõ

Gyakran kap szerkesztõségünk kötõjelek alkalmazására irányuló kérdéseket.
A cégek általában azért kényszerülnek kötõjelet tartalmazó domain nevet választani, mert a kötõjel nélküli változat már foglalt. Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy a kötõjel nélküli változat konkurensünk kezelésében áll-e vagy egy semleges tartalom van rajta. Amennyiben konkurensünké számolni kell azzal, hogy egy ügyfelünktõl tévesen – kötõjel nélküli – info@ -cal kezdõdõ email címünkre érkezõ levelek a versenytársunk postafiókjában landolhatnak, ami késõbb bonyodalmakat okozhat. Ha lehetõségünk van rá – nem nagy kiadás – foglaljuk le a domain nevünk kötõjeles változatát is, hogy nehogy annak más általi regisztrációja kényelmetlen perceket okozzon számunkra.
A kötõjelek használata ellen egy másik érv is szól. Amennyiben egy idegen nyelvû kommunikáció során telefonálás közben kell bediktálnunk egy webcímet vagy egy domain nevet is tartalmazó email címet, akkor nehézséget okozhat, ha egyik vagy másik fél az adott nyelven nem ismeri a “kötõjel” idegen nyelvû jelentését…
A kötõjelek alkalmazásának elõnye is lehet: nyomtatott anyagokon jobban elkülöníthetõ két szó, így olvashatóbbá tehetõ és ezért megjegyezhetõbbé válik egy domain. Pl. az ujsághirdetésekben sikeresebb választás a fogyjon-le-azonnal.hu, mint a fogyjonleazonnal.hu, de egy rádióreklámban az utóbbit a célravezetõbb alkalmazni.

Pontmicsoda?

Majdnem mindegy, hogy milyen végzõdést választunk mert minden cím elérhetõ a világ minden tájáról, azonban vannak érvek amik egyik vagy másik mellett szólnak. A .com/.net/.org címek bejegyzése kevesebbe kerül, mint egy .hu domain, de a további években többet kell fizetnünk érte, tehát a .com drágább lesz a jövõben. A másik vetülete a kérdésnek, hogy mennyire sürgõsen kell az ügyfélnek a név. Amennyiben azonnal, azt csak a .com/.net/.org/.info és .biz címeknél lehet biztosítani. A .hu webcímek esetén legoptimálisabb esetben is a bejegyzés 24-48 órát vesz igénybe, de a legtöbb név bejegyzéséhez 16-18 nap szükséges.
Amennyiben egy .info lefoglalása mellett döntünk (pl. gyertya.info) ne sajnáljuk az .info.hu cím lefoglalására a néhány ezer forintot, mivel biztosan lesznek olyan látogatóink akik nem ismerik az .info végû webcímek önálló létezésérõl és ösztönösen odateszik a cím mögé az .hu-t és az oldalunkat a gyertya.info.hu –n fogják keresni, ezzel pedig lehet, hogy épp a konkurencia számára teremtünk piacot.
Másik összehasonlítási alap a nevek használati értéke. A hazai piac szereplõi számara a legkönnyebben a .hu végû címek jegyezhetõek meg, azonban ha a külföldiek számára is szeretnénk mûködtetni a honlapot, akkor célszerû, ha nemzetközileg jobban ismert végzõdést választunk, azaz .com, .net vagy .info végû cím mellett döntünk.
Amennyiben a cég egy konkrét ország piacára szeretne belépni, akkor az adott ország végzõdése (pl. Románia – .ro, Csehország – .cz) alatti címet válasszunk. Sok országban azonban kizárólag belföldi cég vagy magánszemély kérhet csak webcím foglalást és a “külföldi” domainek regisztrációs költsége is nagyon változó. Egy cím éves díja, akár 70 000 Ft is lehet.
Az április 7-tõl szabadon jegyezhetõ .eu végzõdés kapcsán is számos megkeresést kapunk. Két csoportnak tudjuk ajánlani az új páneurópai végzõdés használatát. Az egyik csoport az, aki minden gyakrabban használt végzõdésrõl már lemaradt és szeretne egy tõszóból képzett domaint birtokolni. Az lehet a másik érdekcsoport, aki az európai piacra próbál bejutni termékével. Sajnos a magyar nyelvben az „e” és „u” betû egymás utáni nehéz kiejthetõsége és félreérthetõsége miatt várhatóan kevésbé fognak felértékelõdni az .eu címek.

Domain vadászat a konkurencia elõl

A domain neveket nagy volumenben “gyûjtõk” két nagy táborra bonthatók. Az egyik befektetési és értékesítési céllal jegyzi be a domaineket. A másik csoport a konkurencia megelõzése céljából foglalja le a címeket. Amennyiben például a Kis Antenna Bt. az antennajavitas.hu címen kívül bejegyzi az antennaszereles.hu és az antennabolt.hu címet azzal meg tudja akadályozni, hogy a versenytársa hasonlóan könnyen megjegyezhetõ címen lépjen ki az “internetes piacra”.
Ugyanez a tétel igaz a végzõdések vonatkozásában is. Ha egy gyertyagyártó vállalkozás a gyertyagyartas.hu címen található, akkor idõben való domain foglalásával megakadályozhatja azt, hogy a versenytárs az gyertyagyarto.com vagy gyertyagyarto.info címen jelenjen meg.

+ There are no comments

Add yours