Veszélyben a netsemlegesség Európában?


  • Share on Google+

A Sargentini-jelentés árnyékában több éves huzavonára tettek pontot Brüsszelben. Szeptember 12-én, szerdán megszavazták az új uniós szerzői jogi irányelveket. Az úgynevezett Voss-jelentés (ami a szerző, Axel Voss-ról, német kereszténydemokrata EP képviselőről kapta nevét) első verzióját még a többség elutasította júliusban, azonban az érdekképviseletek lobbitevékenységének és a szöveg finomhangolásának eredményeként szerdán elfogadásra került a jelentés. 

Az irányelvek szándéka alapvetően nemes. A vezérelv az, hogy egyensúlyt teremtsen a tartalomgyártók (újságok, fotósok, bloggerek, stb…) valamit az ezekből a tartalmakból jelentős hasznot generáló tech óriások (Google, Facebook, Twitter, stb…) között. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a tartalomgyártók, a hírportálok és közösségi oldalaktól függenek forgalmuk jelentős részéért. Míg a bevételek elosztására irányuló tevékenységekkel egyetértünk, ezek az intézkedések várhatóan több kárt okozhatnak majd a netsemlegesség korlátozásával. 

Forrás: https://twitter.com/Senficon/status/1039847916050046976

Cenzúragép és linkadó

Azt talán senki sem vitatja, hogy a most hatályban lévő törvények és irányelvek az internet és a technológia fejlődésével egyre inkább elavultak és idejétmúltak. Azonban az elfogadott tervezetnek van több olyan pontja is, ami azóta is megosztja a vitában résztvevő feleket és az érdekelteket: 

11. Cikkely, avagy a “Linkadó”

A cél, hogy a hír és közösségi média platformok ne jeleníthessenek meg ingyenesen más oldalak és tartalomgyártók által létrehozott tartalmakat. Tipikus példa a híroldalak által közölt hírekhez kapcsolódó előzetes, úgynevezett snippet, ami áll egy címből, egy képből és egy ajánló szövegből. A tervezet szerint a Google, a Facebook vagy a Twitter nem jeleníthetné meg ezeket a megjelenéstől számított 20 éven keresztül anélkül, hogy megvásárolja a tartalom gyártójától a licenc díját. A reform mellett lobbizók elsősorban a hírnézegető szolgáltatásokban látják az ellenséget (ld. Google Hírek, stb.), akik más tartalmával próbálják saját szolgáltatásukat népszerűsíteni. A Google, és a tervezetet ellenzők szerint viszont a Google a hírek megjelenítésével nem keres semmit, sőt, forgalmat irányít az oldalakra. A korlátozás itt is elsősorban a kevésbé ismert tartalomgyártókat sújtaná, az ismertebb híroldalakra amúgy is ellátogatnak az emberek, a kisebbek viszont nagyon függenek a közvetítők forgalmától. 

13. Cikkely avagy a “Cenzúragép”

A másik erősen vitatott része a tervezetnek azt írná elő, hogy a plaformoknak felelősséget kellene vállalniuk a felhasználóik által fetöltött tartalomért. Ezt csak úgy tudnák elérni, hogy ha a feltöltött tartalmat megjelenítés előtt szűrő algoritmusokon keresztül futtatnák jogvédett tartalmak után kutatva. Ez a cikkely a Youtube és a zeneipar csatájából nőtte ki magát, ahol a zenészek és zenei kiadók azt nehezményezték, hogy a Google rengeteget keres az általuk létrehozott tartalomból azonban csak egy töredékét kapják vissza jogdíjként. Ez a tervezet aláaknázná a mémek/paródiák készítését és megjelenítését is, mivel ezek jelentős része jogvédett tartalomra épül. Továbbá az ellenzők szerint ez a lépés a szándékkal ellentétben csak tovább erősítené a kvázi monopol helyzetben lévő óriás cégek pozícióját. A Youtube már egy ideje használ ilyen szűrőt, de a Facebooknak és a Twitternek sem okozna gondot az algoritmusok fejlesztése. Azonban a kisebb platformokat akár el is lehetetlenítene egy ilyen követelmény mivel ők nem biztos, hogy megengedhetik maguknak egy ilyen technológia kifejlesztését. 

Forrás: https://knowyourmeme.com/photos/1409967-eu-copyright-directive-article-13

Nem várt hatások

Több olyan szituációt is vázoltak már fel újságírók, zenészek és egyéb tartalomgyártók, amik esetében a szabályozás pont azokat bünteti akiket védeni szeretett volna. Cory Doctorow, digitális jogi aktivista a következő helyzetet hozta fel példának: Egy hírfotós csinál egy képet egy tüntetésről aminek a hátterében jogvédett tartalom jelenik meg (pl egy hirdetés). Az automata szűrők kiszűrik, ő meg kérheti a tiltás megszüntetését több millió másik kérvény mellett. Mire elbírálják a platform munkatársai a kép már aktualitását vesztette. Doctorow szerint aki meg ki akarja játszani a szűrőket az úgyis ki fogja, még a világ legfejlettebb algoritmusait is. 

Vagy itt van a többszörös Grammy díjas Wyclef Jean. Saját bevallása szerint korábban ő is tiltatta le az ő zenéje felhasználásával készült tartalmakat Youtube-on, Soundcloud-on vagy Vimeo-n. Majd amikor hagyta a tartalmakat terjedni, látta, hogy egyre többen iratkoztak fel csatornájára. Ezt kiaknázva egy újfajta bevételi forrásra sikerült szert tennie.

Forrás: https://www.touteleurope.eu/actualite/le-parlement-europeen-valide-la-directive-sur-le-copyright-fin-des-debats.html

Most akkor mi lesz az internettel?

A Voss-jelentés elfogadása egy első lépés, de mérföldkő volt az törvénybeikatáshoz vezető úton. Még hátra van, hogy ezt jóváhagyja az Európai Tanács is, majd még egyszer szavaz róla az Európai Parlament 2019 januárjában. Csak ezután válik kötelezővé a tagállamoknak, hogy beépítség a saját törvényeibe.

Forrás: https://qubit.hu/2018/09/13/tim-berners-lee-es-vint-cerf-ellenezte-deutsch-tamas-es-szanyi-tibor-megszavazta-az-eu-uj-szerzoi-jogi-iranyelvet

További olvasmányok a témában:

A 444 részletes elemzése a tervezetről
https://qubit.hu/2018/04/25/cenzuragep-es-linkado-a-szabad-internetet-fenyegeti-az-eu-szerzoi-jogi-reformtervezete

Nyílt levél a kezdeményezést ellenzőktől az Európai Bizottságnak
http://copybuzz.com/wp-content/uploads/2017/11/Open-Letter-COMPET-Council-30-Nov-online.pdf

Te is bíztathatod a képviselőket, hogy utasítsák el a korlátozásokat
https://www.liberties.eu/hu/campaigns/copyright-europai-internetes-cenzura-kampany/293

Leave a Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..