A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) – története és a modellek összehasonlítása


  • Share on Google+

Kétféle szemszögből tekinthetünk a felhő alapú számítástechnika történetére. Az első az adott kifejezésről szól, amely a Compaq vállalat belső dokumentációjában fordult elő először 1996-ban. Népszerűsítésében azonban az Amazon.com vette ki oroszlánrészét 2006-ban az Elastic Compute Cloude értékesítésével.

A másik megközelítés szerint azon technikai elvek megvalósítását vesszük figyelembe, amelyeken a cloud computing alapul, anélkül, hogy korábban ezt a megnevezést alkalmazták volna.  Ebben az esetben a történet egészen a hatvanas évekig nyúlik vissza, amikor is létrehozták az első olyan számítógépes rendszereket, amelyekkel a számítógépes időt több felhasználó között osztották meg. Jó például szolgálnak a telekommunikációs cégek, akik elkezdték megosztani a dedikált vonalakat több felhasználó között. Ez lehetővé tette az árak csökkentését a minőség romlása nélkül.

A cloud és a cloud computing kifejezéseket a mai értelmezésben az ezredforduló hozta magával. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy igény szerinti számítástechnikai teljesítményt nyújt. Adattárolást, hálózatot és egyéb szolgáltatásokat is tartalmazhat. Fő előnyei a biztonság, a sebesség, a földrajzi elosztottság, a beruházási költségek optimalizálása és a kapcsolódó termelékenység, hiszen több olyan művelet is házon kívül valósul meg, mint a hardverek kezelése, szervíz, adatközpont létrehozása, hűtés vagy az energiafogyasztás.

Ismert cloud szolgáltatási modellek

Három fő szolgáltatási modell létezik, amelyek különböző funkciókkal és alkalmazhatósággal rendelkeznek. Ezenkívül a konfigurációs lehetőségek is eltérnek az egyes modelleknél.

1. Szolgáltatott szoftver (SaaS)

Software as a service (SaaS) – ez a modell több előnyt hordoz magában, de jelentős korlátokkal is rendelkezik. Sok webes alkalmazás fut rajta, mint például az e-mailek, CRM, számviteli rendszerek, elemző és kommunikációs eszközök stb. Az ügyfél nem ellenőrzi és nem is foglalkozik az infrastruktúrával, mint például a hálózattal, szerverekkel, operációs rendszerekkel és az egyes alkalmazások képességeivel. Kivételt képeznek a korlátozott beállítási lehetőségek, amelyeket az egyes alkalmazások kínálnak. A díjazása havi vagy éves szinten van szabályozva.

2. Platform szolgáltatás

Platform as a service (PaaS) – a platform szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználónak a szoftverek telepítését és konfigurációját, azonban az architektúra nem tartozik a hatáskörébe (az operációs rendszerek és a szerverek). A PaaS megfelelő környezetet biztosít abban az esetben, ha kizárólag új alkalmazások fejlesztésére szeretnénk összpontosítani, ám a back-end menedzsmentjét és kezelését a szolgáltatóra szeretnénk hagyni.

3. Infrastruktúra szolgáltatás

Infrastructure as a service (IaaS) – az infrastruktúra szolgáltatás a lehetőségek széles skáláját biztosítja. Létrehozhatunk és beállíthatunk szervereket, fejleszthetünk és üzemeltethetünk szoftvereket anélkül, hogy a felhőben található infrastruktúrával foglalkozni kellenek. A felhasználó az alkalmazás időtartama szerint fizet óránként, heti vagy havi szinten. Mivel általában ez egy nagyon összetett és dinamikus környezet, nem csak az alkalmazás időtartama vagy a tárhely után kell díjat fizetni, hanem a hálózati átvitel után is.

Telepítési modellek

Nyilvános felhő (public cloud)

A leggyakoribb és legismertebb modell a nyilvános felhő. A szolgáltatások mindenki számára elérhetők, és többségük a fogyasztói szegmensre összpontosít. Az AWS, az Azure, a Google Cloud, az Oracle és az Alibaba csak néhány példa ezek közül.

Magán felhő (private cloud)

A magán felhőt kizárólag egy ügyfél használhatja. Üzemeltetése megoldható közvetlenül az ügyfél vállalati környezetében, adatközpontban vagy harmadik fél által.  A magán felhő nagyfokú biztonsággal rendelkezik, így kiváló választás azon ügyfeleknek, akiknek ez fontos paraméter.

Hibrid felhő (hybrid cloud)

Ahogy azt az elnevezése is sugallja, a hibrid felhő ötvözi a nyilvános és a magán felhő erősségeit. Ebben az esetben a vállalatok az érzékeny adatokat a magán felhőben tárolják, míg a támogatott szolgáltatások a nyilvános felhőben kapnak helyet. Így a vállalat ellenőrzése alatt maradnak az adatok. A dedikált szerverek és a felhő kombinációja egy további lehetőség.

Közösségi felhő (community cloud)

Több olyan szervezet között megosztott infrastruktúra, amelyek egy adott közösségben, közös érdekből működnek együtt. Példa lehet rá a kormányzati vagy a tudományos felhő. De lehetnek azok akár különböző polgári társulások is.

Hol tudhatsz meg többet?

Az interneten számos forrás és érdekes cikk található a témában, ahol a felhőben rejlő lehetőségekről olvashatunk. Talán a legjobbak ezek közül acoursera.org és az edx.org oldalakon elérhető tanfolyamok. Az Amazon is több száz könyvet kínál a témában. Várjuk kommentben a Ti véleményeiteket és a kedvenc forrásaitokat!